Ne nyomtatót cserélj - csak a kellékeit!
Manapság nincs olyan otthon – pláne nem iroda - , ahol ne lenne legalább egy nyomtató. Bár áruk igen széles skálán mozog, sokszor mondják, hogy nem éri meg patront, tonert vagy bármilyen alkatrészt cserélni bennük. Ez természetesen a felhasználás módjától is függ – ez alapján választunk nyomtatót is. Tekintsük át először a nyomtatókat és a nyomtatás történetét, hogy megértsük, mit miért érdemes venni vagy épp cserélni.
A nyomtatásról röviden
A nyomtatási technikákat évezredek óta ismerik és használják. Ma már léteznek akkora nyomtatók, amelyek mobilról üzemeltethetők és szinte a táskában is elférnek. Ennek ellenére többnyire még mindig otthonra vagy az irodába választanak készüléket.
Kínában már 200 körül ismerték a nyomtatást, de a ma ismert legrégebbi nyomtatott emlék egy 868-ban készült Gyémánt szútra – amely fennmaradt az utókornak is.
A nyomdászat mérföldköve kétséget kizáróan az aranyműves, Johannes Gutenberg találmánya az 1400-as évek végéről, amely egyben a ma ismert nyomtatók ősének tekinthető. 1456-ra tesszük a nyomtatott könyvek történetének legfontosabb emlékét, a kézi festéssel gazdagon díszített 42 soros és két hasábos Bibliát.
Később a kézi szedést felváltotta a gépszedés. Ezek valójában olyan öntőgépek voltak, melyekkel a vagy betűket (monotype), vagy sorokat (linotype) szedtek. Mindkettő az 1880-as évek Amerikájából származik. Közel 100 évvel korábban viszont a nyomtatók történetében egy merőben új dolog lépett a sorba: 1796-ban Alois Senefelder feltalálja a litográfiát, amivel a síknyomtatás elvét fektette le. Ez azért fontos, mert a litográfia még ma is használatos módszer. Senefelder magasnyomóformaként egy maratással kezelt rézlemezt használt. Neki köszönhetjük a fémfelületről történő síknyomtatást. A litográfiát ma különleges grafikai eljárásként használják.
Az őskori hagyományokkal rendelkező mélynyomás a 20. század elején tökéletesedik, amelyet az ötvösművészek fejlesztettek tovább. Klics Károly angliai útja során megismerkedik William Henry Fox Talbot találmányával: rájön, hogy bizonyos sók nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékennyé válnak. Tanulmányozta a textilipar modern mélynyomó gépeit, majd ezeket az ismereteket felhasználva fejleszti ki azt a formakészítést, amelyet rácsmélynyomtatásnak hívunk. Lényegében az ő találmányát nevezik ma hagyományos értelemben mélynyomtatásnak.
Ahogy a technika, majd a számítástechnika fejlődött, a nyomtatási módszerek fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP.
De most, hogy már tudjuk, hogyan is fejlődött a nyomtatás, és hogyan jutottunk el a mai nyomtatókig, lássuk a ma használatos nyomtatókat típusok szerint. Így mindenkinek egyértelmű lesz, milyet is kell választania.
A nyomtatók fajtái
Nyomtatási technika alapján ütő (impact, vagy mátrix), illetve nem ütő (non impact) nyomtatókat különböztetünk meg.
Ütő nyomtatók
A mátrix nyomtatók a mátrixba rendeződő tűkről kapták a nevüket. Általában 9, de nem meglepő, de sokszor 24 tűvel rendelkeznek. A nyomtatás során ezek a tűk egy festékes szalagot átütve nyomtatják ki a megadott szöveget vagy képet. Leginkább fekete-fehér szöveg nyomtatására alkalmasak, mert nagyon gyorsak és pontosan dolgoznak.
Nem ütő nyomtatók
A tintát henger segítségével viszik fel a papírra, fújással és olvasztással. Mivel nem ütnek, ezért rendkívül csendesek. Ebbe a fajtába tartozik a manapság két leginkább elterjedt nyomtatófajta, a lézernyomtatók és a tintasugaras nyomtatók.
Lézernyomtatók
Többnyire fekete-fehér anyagok nyomtatására használják, de gyakran előfordulnak már megfelelő színes lézernyomtatók is. Emiatt a színes tonerek ára rendkívül magas. A porállagú festéket egy cserélhető toner tárolja, amelyet a hő segítségével fúj a papírra, majd szilárdítja meg. Egy toner akár 10 ezer oldal nyomtatására alkalmas. Előnye, hogy egyszerre egy teljes oldalt nyomtat, és rendkívül gyorsan, ráadásul a nyomtatás után sem maszatolódik a nyomtatott anyag, egyből fixálódik. Ezért kiváló olyan irodában, ahol gyorsan, sok oldalt kell kinyomtatni, és nem szükséges, hogy színesbe tegyék.
Tintasugaras nyomtatók
A cserélhető tintapatronban tárolt festékanyagot a tintasugaras nyomtatók pöttyökben viszik fel a papírra. Mivel így keverik ki a színeket, kifejezetten alkalmasak nagyfelbontású képek nyomtatására is. Maga a nyomtató is olcsóbb, mint a lézernyomtató, ráadásul méretben is kisebbek. Olcsóságuk miatt könnyen elérhetőek olyan modellek, amelyek szkennelni is tudnak. Viszont a patroncsere elég húzós, és nem biztos, hogy lassabb működés mellett is megéri. Akkor ajánljuk, ha ritkán használjuk, de akkor viszont jó minőségű anyagra van szükségünk. Ezért inkább otthonra szerezzünk be ilyet.
Multifunkcionális nyomtatók
Ezek ötvözik mind a 3 olyan funkciót, amelyre szükségünk lehet: nyomtatnak, szkennelnek és másolnak. Ebből a fajtából is találhatunk lézer- és tintasugaras nyomtatót is, amelyeknek a működését az előbb már részleteztük. Otthoni és irodai használatra is kiválóak. Egy másológép viszont – méretéből adódóan - aligha férhet el otthonunkban, azok szinte kizárólag az irodák kellékei.
Amikor tehát nyomtatóvásárlás előtt állunk, próbáljunk meg az alábbiakra választ találni:
- Milyen költségkeretünk van rá? Mennyit fogunk nyomtatni?
- Szükség van-e színes nyomtatásra?
- Fontos a kinyomtatott anyag mennyisége?
- Fontos-e a gyorsaság?
- Zavar-e minket, ha hangos?
Ezekre lesz szükségünk
Ha már megvan a megfelelő gépünk, akkor fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen nyomtató és másoló kellékeket tudunk beszerezni. Ugyanis – ahogy a fentebbi leírásból is látszódik – van olyan eset, amikor érdemes cserélni a gépben valamit, mintsem kidobni és újat venni.
Az egyik ilyen a nyomtató szíve és lelke, az előhívó- vagy képalkotó egység, szakkifejezéssel élve developer. Ennek meghibásodásakor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ám ha azt nézzük, hogy egy teljes gép cseréje akár ennek az összegnek a két- háromszorosa is lehet, akkor érdemes elgondolkodni a cserén.
A drum a nyomtató dobegysége. Ez rejti azt a fényhengert, melyet ha lézersugárral megvilágítunk, akkor a dob negatív elektrosztatikus töltést kap, amely magához vonzza a festékport. Miközben forog a dob, a festéket a képnek megfelelően a papírra helye, majd a fixáló hengereknek köszönhetően a festékanyag beleég a papírba, ezáltal létrehozva a végső képet. Kínálatunkban unit kompatibilis és unit original darabokat is megtalál, így számtalan nyomtatót tud helyrehozni.
A nyomtató másik szíve, vagy a szív másik fele a nyomtatószalag vagy festékszalag – az a rész, amelynek köszönhetően a festék a papírra jut. Ez szinte filléres része a nyomtatónknak, így ha éppen ezzel akadna gondja, akkor könnyedén cserélhetjük – a legnépszerűbb márkáknál is.
A leggyakoribb hiba természetese az, ha kifogy a patron: a tintasugaras multifunkciós nyomtatókhoz a színeket külön-külön kell megvenni, és a legnépszerűbb modellekhez minden szín könnyen beszerezhető. A tintapatronok ára természetesen modellenként és fajtákként eltérő, és a tintasugaras nyomtatók esetében is előfordul, hogy egy-egy modellnél mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Főleg azoknál, amelyek tintapatront igényelnek. Valahol a kettő között helyezkednek el azok a festékek, amelyek úgynevezett töltési anyagok – azaz a nyomtatók kialakított tartályába kell egyszerűen beleönteni őket.
A lézernyomtatók esetében a tonerek azok, amelyekkel a nyomtatás megvalósul. Az utángyártott, modellkompatibilis tonerek jóval olcsóbbak, mint a gyári, original tonerek. Mégis, ha kifogyunk, akkor sem érdemes egy egész nyomtatót cserélni a tonerek helyett.
Ha nincs nyomtatónk, csak feliratozógépünk, akkor sem kell máshova mennie, hiszen feliratozógép szalagokat széles választékban talál nálunk.
Ha hiányzik az irodádból valami, vagy csak otthonra szereznél be pár dolgot, akkor nézz szét nálunk irodaszer webáruházunkban!
Webshopunkban mindent megtalál, amely a megfelelő, sőt, akár az extra irodaüzemeltetéshez kell! Nézzen szét nálunk!