A nyomtatás rövid története
Kínában már a 200 körüli időkben ismerték a nyomtatást, de a ma ismert legrégebben fennmaradt nyomtatott emlék egy 868-ban készült Gyémánt szútra.
A nyomdászat mérföldkövének az 1400-as évek közepén, végén egy aranyműves, Johannes Gutenberg találmánya tekinthető, amely egyben a ma ismert nyomtatók ősének tekinthető. 1456-ra tesszük a nyomtatott könyvek történetének legfontosabb emlékét, a kézi festéssel gazdagon díszített 42 soros és két hasábos Bibliát.
Később a kézi szedést felváltotta a gépszedés. Ezek valójában olyan öntőgépek voltak, melyekkel a vagy betűket (monotype), vagy sorokat (linotype) szedtek. Mindkettő az 1880-as évek Amerikájából származik. Közel 100 évvel korábban viszont a nyomtatók történetében egy merőben új dolog lépett a sorba: 1796-ban Alois Senefelder feltalálja a litográfiát, amivel a síknyomtatás elvét fektette le. Ez azért fontos, mert a litográfia még ma is használatos módszer. Senefelder magasnyomóformaként egy maratással kezelt rézlemezt használt. Neki köszönhetjük a fémfelületről történő síknyomtatást. A litográfiát ma különleges grafikai eljárásként használják.
Ugyanezen az elven működik a bádognyomtatás is, melyet leginkább plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak. Ebből fejlődött ki a szintén közvetett nyomtatási forma, a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás. A nyomóformáról a festék előbb egy gumihengerre kerül, majd ez a henger nyomódik a nyomtatópapírra. Az első jelentős ofszetnyomógép 1907-ben épül meg, majd 1912-ben megjelenik az első tekercspapírról dolgozó gép is. Ez az évek során sokat fejlődött.
Az őskori hagyományokkal rendelkező mélynyomás a 20. század elején tökéletesedik, amelyet az ötvösművészek fejlesztettek tovább. Klics Károly angliai útja során megismerkedik William Henry Fox Talbot találmányával: rájön, hogy bizonyos sók nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékennyé válnak. Tanulmányozta a textilipar modern mélynyomó gépeit, majd ezeket az ismereteket felhasználva fejleszti ki azt a formakészítést, amelyet rácsmélynyomtatásnak hívunk. Lényegében az ő találmányát nevezik ma hagyományos értelemben mélynyomtatásnak.
Ahogy a technika, majd a számítástechnika fejlődött, a nyomtatási módszerek fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. (Wikipédia)
De most, hogy már tudjuk, hogyan is fejlődött a nyomtatás, és hogyan jutottunk el a mai nyomtatókig, lássuk a ma használatos nyomtatókat típusok szerint. Így mindenkinek egyértelmű lesz, milyet is kell választania.
A nyomtatók fajtái.
Nyomtatási technika alapján ütő (impact, vagy mátrix), illetve nem ütő (non impact) nyomtatókat különböztetünk meg.
Ütő nyomtatók
A mátrix nyomtatók tűi mátrixba rendeződnek, innen kapták a nevüket. Általában 9, de nem meglepő, ha 24 tűvel rendelkeznek. A nyomtatás során ezek a tűk egy festékes szalagot átütve nyomtatják ki a megadott szöveget vagy képet. Leginkább fekete-fehér szöveg nyomtatására alkalmasak, mert nagyon gyorsak és pontosan dolgoznak.
Nem ütő nyomtatók
A tintát henger segítségével viszik fel a papírra, fújással és olvasztással. Mivel nem ütnek, ezért rendkívül csendesek. Ebbe a fajtába tartozik a manapság két leginkább elterjedt nyomtatófajta, a lézernyomtatók és a tintasugaras nyomtatók.
Lézernyomtatók
Többnyire fekete-fehér anyagok nyomtatására használják, de gyakran előfordulnak már megfelelő színes lézernyomtatók is. Emiatt a színes tonerek ára rendkívül magas. A porállagú festéket egy cserélhető toner tárolja, amelyet a hő segítségével fúj a papírra, majd szilárdítja meg. Egy toner akár 10 ezer oldal nyomtatására alkalmas. Előnye, hogy egyszerre egy teljes oldalt nyomtat, és rendkívül gyorsan, ráadásul a nyomtatás után sem maszatolódik a nyomtatott anyag, egyből fixálódik. Ezért kiváló olyan irodában, ahol gyorsan, sok oldalt kell kinyomtatni, és nem szükséges, hogy színesbe tegyék.
Tintasugaras nyomtatók
A cserélhető tintapatronban tárolt festékanyagot a tintasugaras nyomtatók pöttyökben viszik fel a papírra. Mivel így keverik ki a színeket, kifejezetten alkalmasak nagyfelbontású képek nyomtatására is. Maga a nyomtató is olcsóbb, mint a lézernyomtató, ráadásul méretben is kisebbek. Olcsóságuk miatt könnyen elérhetőek olyan modellek, amelyek szkennelni is tudnak. Viszont a patroncsere elég húzós, és nem biztos, hogy lassabb működés mellett is megéri. Akkor ajánljuk, ha ritkán használjuk, de akkor viszont jó minőségű anyagra van szükségünk. Ezért inkább otthonra szerezzünk be ilyet.
Multifunkcionális nyomtatók
Ezek ötvözik mind a 3 olyan funkciót, amelyre szükségünk lehet: nyomtatnak, szkennelnek és másolnak. Ebből a fajtából is találhatunk lézer- és tintasugaras nyomtatót is, amelyeknek a működését az előbb már részleteztük. Otthoni és irodai használatra is kiválóak.
Amikor tehát nyomtatóvásárlás előtt állunk, próbáljunk meg az alábbiakra választ találni: Milyen költségkeretünk van rá? Mennyit fogunk nyomtatni? Szükség van-e színes nyomtatásra? Fontos a kinyomtatott anyag mennyisége? Fontos-e a gyorsaság? Zavar-e minket, ha hangos?
Ha hiányzik az irodádból valami, vagy csak otthonra szereznél be pár dolgot, akkor nézz szét nálunk irodaszer webáruházunkban!